
Rólam
Útját valamelyest talált útkereső vagyok, akit éget a vágy, hogy kiteregesse értelmetlenséges gondolatait. Valaki, aki szemben áll a világgal, és szörnyű embergyűlöletét csak a csodálat ellensúlyozza, melyet mégis táplál a furcsa rendszerűen rendszertelen faj iránt. Olyasvalaki, aki képes meglátni mindenben a legjobbat és a legrosszabbat egyazon pillanatban, az érem két oldalát látni. Szeretek utazni, kirándulni, mély gondolatokat táplálni, írni, könyveket olvasni, teát inni új dolgokat kipróbálni, Steamen és Nintendon játszani. Szeretem az otome játékokat, a japán kultúrát és megveszek a Betsey Johnson táskákért!
Nem azért blogolok, hogy megváltsam a világot, nem azért, mert okosnak hiszem magam, nem is azért, mert azt képzelem, hogy igazam van, és nem azért hogy újat mutassak másoknak. Egyszerűen csak leírom, és rákattintok a közzététel gombra, aztán reménykedem, hogy valaki osztja a nézeteim. A blog abszolút személyes, és abszolút magamért csinálom, miközben nektek legalább annyira szól, amennyire értem!
A blogról
A blog eredetileg a Gyémánt marionett, néven indult. Azaz a világ legkeményebb anyaga és a zsinórokkal irányítható, akarattalan báb. Magamat keménynek, és a világ dolgaira erősnek tartom, míg néhány gondolatomat értéknek. Ezek olyanok, mint a gyémánt. Kemény, és értékes. Míg emberi voltomat fejezi ki, hogy néha elanyátlanodom, és vágyom az irányításra. Vagy egyenesen irányíthatóvá válok. Ha úgy van... máskor pedig makrancos ellenállóként direkt mindennek az ellenkezőjét csinálom.
Az alcím, Haragban a világgal; igen, mint a film is. Abból a James Dean moziflmből vettem, ami után kultusszá vált Jimmy Dean. Maga a rövidke mondat mindent kifejez. Magyarázni nem érdemes. Néha úgy érzem, harag van a világ és énközöttem, mert a véleményünk ütközik. Egyfajta lázadást jelent. Afféle minden ellen irányuló lázadást.
Ebben a formában 2014 óta létezik, amikor fogtam több régebbi blogomat és alblogomat és egybe raktam a bejegyzéseiket. Sajnos nem mindent, de sokmindent.
A cím 2025-ben változott meg. Ekkor lett JUNdayZ. Úgy érzem, hogy gyengédebb, szófogadóbb lettem, de talán egy kicsit felnőttebb is. Már nem vagyok haragban a világgal. Úgy érzem, hogy elengedtem azt, amit nem szeretek benne és megpróbálom élvezni azt, amit viszont igen, mert abból rengeteg van! Kevesebbet lázadok és csak akkor, amikor muszáj.
A blog azért velvette a nevet, amit 2007 óta használtam, mert még mindig ez az akinek érzem magam. Jun az első animés nevem, amit a Narutos weboldalamon használtam először. Ez a név az első kitalált karakteremhez tartozik, aki elveszetetten csapong a Naruto világában és nem találja a helyét, mégis otthonra lel. Azóta is használom ezt a nevet a Konoha.hu oldalamon és máshol is, így úgy láttam a legjobbnak, ha a blogomon is azt a nevet használom, amihez magamat a legközelebbinek érzem.
A múlt már utánunk van, és én regeteg mindent megosztottam veletek ezidáig. Remélem velem tartotok a jövőben is, ami még előttünk van, és együtt tudtak majd velem nevetni és sírni.