Ma csak néhány képpel szerettem volna érkezni, amiket a Millenáris parkban csináltam. Apa tegnapelőtt azzal a fülessel érkezett haza, hogy a hely brutálisan cseresznyevirágokba öltözött. Van valami hivatalosan ünnepélyes abban, ahogy a fák minden évben felveszik az ünneplőruhájukat, hogy végre elbúcsúzzanak a zord, letargikus téltől.
Az oda úton azonban rátaláltunk arra a rég elfeledett antikváriumra, ahova régen jártam. Illetve az egyikre a sok közül. Szerintem legalább egy órát vesztegettem ott el, minden könyvcímet átbogarásztam, és nagy nehezen otthagytam 2 könyvet, ami egy már megkezdett sorozatom darabja lenne. De végül kikotortam ezt az érdekesnek tűnő halálon túli szerelmes sztorit. Eleinte azt hittem, hogy vissza is rakom, unalmas szerelmi sztori.... de végülis legalább a fülszöveget végig olvastam, ha már 2 másik könyvet megerőszakoltam, hogy levegyem a polcról. Akkor megütött az utolsó mondat.
"Ryder már 5 éve meghalt."
Azaz, ez egy szellemes szerelmi történet!! Ráadásul valahogy titkolja, úgyhogy már alig várom hogy reggel olvasással kezdjem a napot. Az utóbbi néhány hétben nagyon megszerettem ezeket a tini sztorikat, amiket tiniként kerültem. 
Ti mit olvastatok legutóbb?
.jpg)
.png)
